Greene megjegyzésére, hogy napjában updatelem a blogomat (holott két napja nem), ímé egy összefoglaló bejegyzés ;o)
[Március 14.]
Sok értelmeset nem nagyon csináltunk ezen a napon. Végig dolgoztam, kaptam új projectet, elég nagy meló, nem is volt időm másra. Aztán mivel másnap 15-e volt, így volt idő elmenni este Kobiba. Tatával mentünk le, de persze mindenki elvolt mindenfele, így inkább elléptünk Tesco-ba, vásárolni másnap estére meg a szombati koncertre gondolva. Persze rohannunk kellett, mert a Tesco csak 23:00-ig volt nyitva. Végül megvettük, amit akartunk, és elindultunk hozzám, mert Tatának nem volt kedve hazamenni, hát mondtam, aludjon nálam. Aki _olyasmire_ gondol, és nem ismeri a Tatát, annak elárulom, hogy srácról beszélünk, és egyikünk sem _olyan_ ;o)
[Március 15.]
Ujjé! Felvirradott szabaccságunk dicső napja? Mennyire nem érdekelt ez a nap vázz… Egy volt fontos, az este. Misellel, Rékával, Tatával elmentünk a temetőbe, leültünk, közben sikerült rávenni az Andit is, hogy jöjjön. Majd némi időtöltés után az Andival leszaladtunk neki cigit venni, Tatáék meg megvártak minket. Dumáltunk közben egy tök jót, meg persze fogyott a Baileys is. ;o)
[sok a meló, majd este folytköv…]
Mindezek után elmentünk a Tatáék próbájára az Olivérhez, de a Réka elvált tőlünk út közben, mondván megy haza. Persze fölöseges volt annyira sietni, mert a Sándor meg a Zoli még csak jóval utánunk jöttek. Közben beállított még a Tököli is meg a Kisati. Na meg még ott volt ugye az Olivér barátnője, a Zsófi is, szóval jól összegyűlt a kis társaság. Közben fogyott a Tata által vett bor boroskólaként, szép lett a vége. Közben kijártunk cigizni, én meg szegény Andit húztam le cigivel, hiszen nekem még a temetőben elfogyott… Aztán 10 óra körül elindultunk hazafelé, Andi, Misell, meg én. Először az Andi köszönt el, majd a Misell is elhagyott pár utcával odébb, így gyalogolhattam egyedül le a 72-eshez. Hálisten a busz hamar jött, tök egyedül voltam rajta, majd a Tesco-nál le is szálltam, nem volt kedvem megkísérteni, hogy elérem-e az utsó 40-est a Sasadinál, így inkább gyalogoltam hazáig. Hogy hogyan értem haza, azt már nem nagyon tudom, csak arra emlékszem, hogy felvittem valami kaját, annak egy részét megettem, majd egy fél liter kólát elfogyasztva rájöttem, hogy így szar lesz aludni, hát meglehetősen az volt, pocsék éjszakám volt, nem tagadom.
[mai blog külön]
0 hozzászólás