„Előbújások” történetei
A www.melegvagyok.hu oldalon jelennek meg ilyen kategória alatt azok a valós történetek, amelyekben vagy egy meleg írja le saját előbújása, vagyis homoszexualitása nyilvánosság előtti felvállalásának történetét, vagy egy kívülálló meséli el rokona, barátja, ismerőse előbújását azzal a céllal, hogy segítse a melegek társadalomban való elfogadását.
Hát nem tudom… Ez is egy olyan téma, amiből a fiatalok többsége hajlamos viccet csinálni. Még annak idején az egyik, fiataloknak szóló újság „Szerelem, szex, gyengédség” rovatába kollégista korunkban mi is írtunk hasonló levelet, illetve maga a rovat is tele volt időnként kifejezetten vinnyogva röhögős kérdésekkel. Ez vagy azt takarta, hogy egyesek tényleg ennyire tájékozatlanok, vagy hogy valakiknek ez poén. Igazából arra vagyok talán kíváncsi, hogyan döntik el, hogy egy sztori valós-e avagy nem.
Emellett nekem igazából semmi bajom a melegekkel, legyen az pasi vagy csaj. A csajokkal kapcsolatban találtam egy jó kis logót erre vonatkozólag, tudniillik a legtöbb pasinak bejön az, ha két csaj egymással:
Ez az egész egy érdekes dolog egyébként. Azon túl, hogy felőlem aztán mindenki úgy érezze jól magát, ahogy gondolja, a saját értékrendje szerint, ettől független én nem igazán tudom semlegesen szemlélni, ha két pasi nyalja-falja egymást mások előtt. És ez már egyfajta ellentmondás bennem is velük szemben, hiszen csak akkor nem zavar, ha nem látom. De hogy egyáltalán mi ezzel kapcsolatban a normális, az mostanában alakul ki folyamatosan úgyis. Vagy lehet, hogy a lányok meg attól másznak falra, ha két lányt látnak egymással smárolni az utcán, nem tudom, nem vagyok lány.
De egy biztos, mindeki azt keresi mitől, és hogyan lehet boldog, és senkinek semmi joga a másikat ebben megakadályozni, vagy emiatt kirekeszteni. Ez is olyan, mint a vallás – magánügy. És voltaképp ha vallásszabadság van, akkor ebben miért kell korlátokat szabni?
Tolerancia és esélyegyenlőség: na ebből kevés van ebben az országban – reméljük, hogy csak egyelőre.
1 hozzászólás
Silme · 2007.06.25. – 19:18
Az én véleményemet sztem tudod a témáról 🙂 MIndenkinek joga van a boldogsághoz… bár arra kiváncsi leszek, mikor lesz ez nálunk is olyan elfogadott és természetes, mint pl Japánban. A Gravit meg tényleg ajánlom, mert az nagyon jól kibontja azt, hogy lehetnek 2 ember között korlátok, előítéletek, ellentétek; ezek mit sem érnek, ha az érzés úgy vonzza őket egymáshoz, mint a gravitáció 🙂