Értelmetlenségek

Avagy Fábry is elmehet oda…

Valahogy soha nem voltam képes tolerálni az értelmetlen rongálást. Talán azért, mert képes vagyok minden kis tárgyban meglátni azt az erőt, ami létrehozta, vagy tervezte, nevezhetném a tárgy lelkének. Én tisztelettel fordulok minden egyes kis semmiség iránt is, képes vagyok olyanokon elfilózni, hogy vajon ha élnének ezek a tárgyak (ahogy némelyik valójában ezt is teszi), mégis mit éreznének?

Így mikor a tegnap esti dizájncenterben például elkezdtett krumplit reszelni egy billentyűzeten, az már kezdte feszegetni azt a határt, amikor már legszívesebben egy lósz*ros bakanccsal tapostam volna képen. De ami a leginkább kiakasztott, az az volt, mikor azt a szerencsétlen laptopot gofritésztázta össze… Attól, hogy neki (vagy annak, aki hozta) nincs rá szüksége, vagy netán bekrepált benne valami, még nem kell ezt csinálni. Valaki lehet még így is örült volna neki. De ehelyett több millió ember röhögött rajta. Szerintem szomorú volt, ahogyan az is, hogy sokan ezen szórakoztak.

Vagy mikor földhöz vágunk valamit… Az a sérülés, amit ezzel létrehozunk az adott tárgyon, soha nem gyógyul be. A mi sebeink viszont igen.

Ugyanígy, sajnálom az ilyen valójában teljesen hasznavehetetlen, és az eldobós, egyszer használatos dolgokat, amiket meg lehetne úgy is csinálni, hogy többször lehessen használni, de nem csinálják meg. Ide sorolható például a mindenféle idióta világítós kulcstartó, amiben nem tudsz elemet cserélni, ha kifogy, vagy az eldobható fényképezőgép, és még sorolhatnám.

Miért? Mert akárhogy is nézzük, legvégül mind ugyanabból a bolygóból vagyunk, annak építőköveiből állunk, csak egyikünk az anyagok egyik fajtájából, míg mások meg másból. De a nyersanyag végtére is ugyanonnan jön. És ezért egyfajta tisztelettel tartozunk a Földnek, mert gyakorlatilag belőle vagyunk egy-egy adag, amit kölcsönkaptunk tőle, míg végigjárjuk az életünket, majd ennek végeztével visszaadjuk neki, hogy mást alkosson belőle.

És akkor ezek után még csak egy kis fémcsavar is megérdemel némi tiszteletet, hisz az is a Föld egy piciny darabkája.