A manapság divattá vált erőszakos, mennyiségi, időre történő cikkgyártással egyetemben egyre több a nagyobb oldalakon az elírás, vagy a teljesen hibás fogalmazás. Rosszabb esetben az így megfogalmazott mondatoknak még az értelme is teljesen más lehet, mint azt a cikkíró eredetileg szerette volna.
Aktuális példának a következőt emelném ki:
„A Népszabadságnak a fiút megvizsgáló orvos azt mondta, a lövöldözés előtt hangokat hallott.”
Hiba: hiányzik a vessző utáni mondatrészben az alany, így az összetett mondat arra utal, hogy az orvos hallott hangokat, holott a cikkíró a fiúra akart utalni.
Én megértem, ha gyorsnak kell lenni egy cikkel, hogy mindenki más előtt tegyük azt közzé, hiszen ennek nagy a fontossága. De ettől még legyünk annyira igényesek önmagunkra, és ellenőrizzük már le, hogy mit adunk ki a kezünk közül. A legtöbb szövegszerkesztő szoftver a legtöbb helyesírási és esetleg nyelvhelyességi vagy nyelvtani hibát kiszűri, de minden esetben hagyatkozzunk egy harmadik, kívülálló szemlélő ellenőrző olvasására is, elvégre az emberi tényező élő mivoltából fakadóan még sokáig pontosabb lesz, mint bármi szoftver.
Ezek az igénytelenül (vagy egyáltalán nem) korrektúrázott cikkek pedig ott vannak mindenütt, legyen az index vagy origo is akár.
Nyomtatott sajtó esetén utólag már értelemszerűen már nincs mód javításra – no legalábbis senki sem fog végigmenni egy hibajavító rollerrel néhány százezer példányon egyenként…
Onlány(sic!) sajtó esetén viszont bármikor javíthatjuk az adott szöveget – hát tegyük is ezt meg!
(Ha kell, segítek…)
0 hozzászólás