Egy év passzivitás facebookon

Bő egy éve döntöttem úgy, hogy a facebookos aktivitásomat leszűkítem kizárólag arra, ami a projektjeim miatt szükséges, illetve csak üzenetküldésre fogom használni. Az eredményeken nem lepődtem meg, de azért érdemes végignézni, milyen eredményt hozott mindez.

Barátok. Akikkel egyébként is tartom a kapcsolatot, azokkal eddig sem facebookon kommunikáltunk, így velük nem igazán változott semmi. Talán most, hogy már hónapok óta Amerikában vagyok, így ez valamelyest átalakult, mert email helyett  átszoktunk valamiért a facebookra. De akikkel napi kapcsolatban vagyok, azokkal ennek ellenére is megmaradt a facebookon kívüli opciók használata, telefon, iMessage, FaceTime, Skype, Viber, kivel mi.

Ismerősök. Itt azt vettem észre, hogy rengetegen elkezdtek felszívódni. Mivel 1-1 kivétellel nem gyártok már az ismerősök számára látható aktivitást, nem írok ki semmit, nem osztok meg, nem szólok hozzá, nem osztogatom a lájkokat, így gyakorlatilag nem vagyok érdekes. Vannak, akiknél ez az inaktivitás azt eredményezte, hogy töröltek az ismerőseik közül.

Aztán amióta a Facebook Purity képes ezt is kijelezni, tehát hogy ki törölt az ismerősei közül, egyre viccesebb eredményeket lehet látni. Eddig is fel-feltűnt, hogy láttam, hogy adott ismerőseim köszöntgetnek egy (korábbi) közös ismerőst a születésnapján például, és nekem mégsem mutatta a facebook, mint aktuális ünnepeltet. Majd ezek után a profiljára kattintva már az volt, hogy „add friend”, egyértelműsítve, hogy közben az illető törölt az ismerősei közül.

A kérdés csak az, hogy vajon akkor is törölt volna-e, ha aktív maradok? Ez már sosem derül ki. (Ilyenkor csak az a „viccesebb”, amikor kicsivel később be-/visszajelöl az illető.)

Az ismerősökkel kapcsolatban az egyetlen aktivitásom annyi maradt, hogy akinek születésnapja van, annak írok egy privát üzenetet. Nem a falára, nem hozzászólásban, nem csoportos üzenetben, stb. Kizárólag személyesen neki. Ezzel kapcsolatban is van egy érdekes tapasztalatom. Az emberek többsége viszonylag rövid időn belül visszaír legalább egy „köszi” jellegű választ. Vannak azonban olyanok, akik el sem olvassák az üzenetet, ők nyilván szintén passzívak az oldalon. Aztán van még két újabb csoport.

Az elsőbe azok tartoznak, akik rendszeresen osztogatnak meg dolgokat a falukon, mégsem olvassák el az üzenetet. A másikba pedig azok sorolhatóak, akik elolvassák ugyan az üzenetet, de egy „köszi” már nem megy. Valójában egyik csoport tagjait sem értem, de én legalább megtettem, ami tőlem tellett, írtam nekik, aztán az, hogy ők nem reagáltak, az már az ő dolguk. (Ugyanehhez kapcsolódik, hogy amikor pár éve direkt elrejtettem a születésnapomat facebookról, a következő alkalommal azonnal észrevehető volt, hogy drasztikusan csökkent azoknak a száma, akik felköszöntöttek.)

Ez az egész inaktivitás közben egyúttal azt is megváltoztatta, hogy milyen hírek jelennek meg a hírfolyamomban, ugyanis a facebook mindig igyekszik azoknak a megosztásaiból többet mutatni, akikkel látja a megfelelő interakciót a hozzászólásaink, lájkok, megosztások, becsekkolások, képeken való megjelölések, stb. alapján. Mivel viszont az én aktivitásom kizárólag az üzenetváltásra, illetve a projektjeim oldalainak kezelésére korlátozódott az elmúlt egy évben, így gyakorlatilag csak azok maradtak a hírfolyamban, akikkel viszonylag gyakran váltok üzenetet. (Illetve mintha szinte bosszantani akarna: némely ismerősöm esetén gyakorlatilag folyamatosan csak jelölgetem, hogy nem kívánok többet látni az adott megosztásból, mégis folyamatosan az orrom alá dörgöli az újabbakat ugyanabban a témában. Persze ha ezt veszi alapul, mint interakciót az illetővel, akkor kvázi érthető, de hát ez abszurd…)

A facebookon egy ideje lehetőség van adott oldalakról származó megosztások elrejtésére is, de ez sem tűnik úgy, hogy jól működne, mert noha többször is letiltottam, hogy adott oldalról származó vackok megjelenjenek, mégis ott vigyorognak sokszor az arcomba újra és újra. Kifejezetten zavaró tud ez lenni, amikor valami uszító és gyűlöletkeltő témában megjelenő megosztások jelennek meg így a tiltás után is… (Na meg persze egyre több lájkharácsoló szeméthalomról osztogatnak meg tartalmat adott ismerőseim.)

Persze azért van előnye is a dolognak. Még december 3-án, Key Westben a Duval street-en megtaláltam egy partiőrséges lány ID-kártyáját a földön. Hiába néztem gyorsan körbe, nem találtam semerre, úgyhogy megkerestem facebookon. Szerencsére a profilképe és a kártyán lévő kép nagyon hasonlított, így írtam is neki rögtön egy üzenetet, azt remélve, hogy kap róla egy push-t, és megnézi, és így még aznap este vissza tudom neki adni a kártyáját, amíg Key Westben vagyok. És akkor itt jön közbe a facebook egyik igen bosszantó része: ha olyan embernek írsz üzenetet, aki nem az ismerősöd, akkor a facebook az üzeneted egy „other” mappába teszi, és noha az üzeneteket megnyitva jelzi mellette egy (1)-essel, semmi más értesítést nem kapsz róla:

Innentől kezdve tehát ha erre külön nem figyel valaki oda, akkor nem is fogja észrevenni. A mobil appot használva pedig nem is fogod látni egyáltalán az így érkezett üzenetet.

Mindenesetre itt a lány január 23-án végül észrevette az üzenetet, mert egyúttal be is jelöltem, így mielőtt visszajöttem volna, még fel tudtam neki adni postán akkor pénteken, amit rákövetkező hétfőre meg is kapott. 🙂

Ugyanakkor túlnyomó részt a hírfolyam gyakorlatilag csak szeméttel van tele. Az emberek többsége nem azt írja le, hogy vele mi van, hanem bulvárcikkeket osztogat meg, folyamatosan fotelaktivistáskodik, politizál, vagy bármi más témában osztja az észt (itt külön kategóriát érdemelnének az átveréseket megosztogatók). Ha nem lenne semmi más ellensúly (mint például a fenti eset), és nem kellene a projektjeim miatt, illetve az üzenetküldő részét sem használnám, már nagyjából töröltem volna magam… Ehelyett egyre bővülő szűrőlistával kell eltüntetnem a szemetet. Tisztára, mint anno az iwiw.