Az egy dolog, hogy kishazánkban gyakorlatilag ellehetetlenítette a törvényhozás a hobbiból történő drónozást azzal, hogy nem csak hogy külön felelősségbiztosítást követel meg, de eseti légtérhasználati engedélykéréssel is sújtja az egyszeri reptetőt. Ezek egyébként mondhatni érthetőek is lennének, pláne az olyan idióták miatt, akik képesek repterek közelében kellemetlenkedni.
Ami miatt viszont nem igazán életszerű a hivatalos út, az az, hogy egyrészt vissza nem téríthető, 3000Ft-os díjat kell leróni minden alkalommal, és ha ez még nem lenne elég, akkor ott van további nehezítésként, hogy az eseti légtér igényléséhez a kérelmet pedig legalább 30 nappal előre kell benyújtani, és persze semmi sem garantálja, hogy az ember azt meg is kapja – vagy hogy az előzetesen kiszemelt időpontban nem jön közbe semmi, mondjuk szakad le az ég.
Ennél egy fokkal megengedőbb az amerikai szabályozás, mert ott csak annyi a feltétel – már ha az ember a Section 336 alatt repülne a madárkával a saját szórakozása céljából –, hogy regisztrálnia kell magát az FAA erre rendszeresített weboldalán, kifizetnie az 5 dolláros díjat, amiért cserébe megkapja az azonosítót, amit fel kell tüntetnie a drónon, és be kell tartani pár teljesen értelemszerű szabályt. Ezek a következők:
- A repülési magasságunk 400 láb (121,92 méter) vagy az alatt legyen
- Legyen közvetlen rálátásunk a drónra
- Legyünk tisztában az FAA esetleges korlátozásaival
- Sose repüljünk másik légi eszköz közelébe, különösen repterek közelében
- Sose repüljünk emberek, nyilvános események, vagy például stadionok fölé
- Sose repüljünk mentési akciók közelébe, mint például bozóttüzek oltása, stb.
- Sose repüljünk alkohol vagy drog hatása alatt
Azt hihetnénk, hogy hát ez így tök egyszerű, kattintunk párat, kifizetjük az 5 dollárt, aztán megkapjuk szépen az azonosítónkat, és minden jó három évig. Én is ezt hittem. De nem így lett.
Először is az FAA oldalán a megfelelő Section alatt való regisztráció lehetősége kizárólag amerikai IP-vel jelenik meg, így esélyem sem volt már előzetesen regisztrálni, és mindent elintézni.
Amivel nem lett volna semmi gond, ha minden gond nélkül működne. De persze nem. Amikor ugyanis megpróbáltam a Section 336 alatt regisztrálni, akkor a név, cím, fizetési adatok megadása után a rendszer minden alkalommal ezzel megáll, és nem lép tovább arra a képernyőre, ahol a regisztrációs kód lenne:
The zip code you supplied failed validation.
Ami tovább rontott a helyzetemen, az az, hogy épp government shutdown volt még, amikor elindítottam a folyamatot. Így hiába próbáltam rákérdezni a contact form segítségével, hogy ilyenkor mégis mi a teendő, éppen nem igazán volt a „vonal” túlsó végén senki…
Aztán pár nappal később véget ért a shutdown, na akkor most már bármikor válaszolhatnak! Nem válaszoltak. Oké… Vártam még néhány napot, de semmi. Újból írtam nekik, feltüntetve a korábbi levélre jött automatikus válaszban kiemelt hivatkozási számot is. De semmi.
Lassan 1 hónap is eltelt a kezdeti regisztrációs kísérlet óta, és semmi reakció az FAA részéről, ami kifejezetten idegesítő még így is, de még rosszabb azok számára, akik csak pár napra, vagy 1-3 hétre jönnek szabadságra.
Felhívni még nem volt kedvem őket emiatt, de lehet nem lesz más opció. Vagy repül az ember feketén, ami itt aztán pláne rizikós, mert nem lehet tudni, ki találja ki, hogy csak úgy rád hívja a rendőröket.
0 hozzászólás