Ingyen lefotózzák azt, ami neked fontos, cserébe csak annyit kérve, hogy írd ki a fotós nevét, ha közzéteszed a képet. Te ezt mégsem teszed. Te mit tennél, ha veled tennék ugyanezt? Tényleg ennyire nehéz odarittyenteni a nevét? Ja, tudom, te nem fotózol. Bocs.
***
A szerzői jogról törvény rendelkezik. Ez a törvény egyenlően vonatkozna mindenkire. És ugyanez a törvény azt is kimondja, hogy:
„A név feltüntetéséhez való jog olyan személyhez fűződő joga a szerzőnek, amelyről csak kifejezett nyilatkozattal lehet lemondani, függetlenül attól, hogy a művet önállóan vagy például munkaviszony keretében, illetve ingyenesen vagy ellenérték fejében hozta létre. A név feltüntetésének elmulasztása tehát nyilvánvalóan jogsértő.”
Azzal tehát, hogy nem tünteted fel a fotós nevét, függetlenül a kép minőségétől, fajtájától, és a jó ég tudja még, mitől, de mindezektől függetlenül te megszeged ezt a törvényt. A törvények kivétel nélkül vonatkoznak mindenkire, ezért törvények. Nincs kifogás. Pont.
***
Igen, személyes okok állnak annak a hátterében, hogy miért ment el a kedvem a fotózástól. A törvényi része a kutyát sem érdekli. De szánalmasnak és megalázónak érzem ugyanis, amikor úgy kell könyörögni, hogy léccilécci, ugyan írd már ki a nevemet. Nem azért kellett volna kiírni, mert ingyen voltak, és ezt kértem cserébe. Hanem azért, mert elvileg barát-félék volnánk, és a munkámat megtisztelendő ennek magától értetődőnek kell(ene) lennie. Persze lehet, hogy ez csak nekem magától értetődő. Az egész dolog emberi oldalát meg inkább hagyjuk. Ha magyarázkodni kell, hogy mi és miért esik rosszul, akkor az már régen rossz…
Aztán a „barátokra” inkább ráhagyod. De ha ugyanezt egy számodra idegen is megteszi, az már a „barátaid” miatt is ellentételezést kíván. Csak sajnos az erkölcsi részét ez sem fogja teljesen visszaadni.
Akinek nem inge, az ne, de akinek inge… Az meg úgysem fog.
0 hozzászólás