Most két lehetőségem van: vagy kibírom itthoni net nélkül, vagy megoldom valahogy…
Ismét eltelt egy nap, amikor reggel szokás szerint nem láttam a valentinos csajszit…
És sajna eljött annak is az ideje, mikor vissza kell adnom a laptopot és a WiFi kártyát, így csak a munkahelyen lesz netelérésem… Hacsak nem sikerül megoldanom valahogy az itthoni netet. Talán ha Laxius tud nekem hozni egy projektet, meg tudom oldani a netemet a saját gépemmel is. Az a baj, hogy akinek van WiFi kártyája, az használja is, de igazából tökmindegy, mert az én gépemben be van dögölve valószínűleg a PCMCIA port, mert ha engedélyezem, széjjelfagy a rendszer tőle… Hát nem tudom. Sajnos a jó dolgokhoz nagyon könnyen hozzászokik az ember, és sajnos én is így vagyok az itthoni nettel. Túlságosan hozzászoktam, és most nagyon nem tudnék meglenni nélküle… Remélem, meg tudom oldani, mert az április vége, mikor megkapnám a céges netet, még elég messze van… Hjaj… Hát, csak megoldom valahogy…
Ma túlléptem a két ezelőtti nap hívásait, mert ma 76 hívást vettem fel, előző két nap meg mindkétszer 74-et. Beszélgetési idő durván 335 perc. Frankón kezd telefonundorom lenni… Ma a hívások majd fele számlázási balhés volt. Holnap? Nemtom. Talán fel tudok kelni.
Ja igen, a csajszi, akit megjelöltem WiW-en, mert megtetszett a képe, ma visszaírt, hogy szerinte nem így kellene kezdeni az ismerkedést, és így visszautasítja a bejelölésem. Megkérdeztem tőle, hogy akkor szerinte hogyan kéne nála kezdeni, ha már az őszinteség nem nyerő. Esküszöm, miért kell ilyen körülményesnek lenni…? Azon jobban meglepődtem volna, ha visszajelöl.
[miért nem 30 óra egy nap, amiből alvással tölthetnénk a plusz 6 órát…?!]
0 hozzászólás