„Hagyjatok bízni, talán ha küzdök, működik”

Újabb nap, csak egy szipla entry, nem több. Valentinos csajszi ma sem volt.

Projekt van ezerrel, drága Maria küldött megint vagy 3 ticket-et, benne 8 projekttel minimum, plusz a többezer törölni való… Szóval szuperbizi vagyok, vagy mi. Jó lenne este lazítani, meglátjuk hogy jön össze.

[Jadeye’s listening: ~~ Creed – One Last Breath ~~]

Este ugye Kobi. Hát nemtom. Meglátjuk. 20 óráig meló, majd csak utána.
[talán még írok később]
Kobiban szokás szerint túl sokan voltak. Valahogy nem voltam olyan hangulatban, hogy túl sokáig tudjam tolerálni. Főleg azért, mert mindenki elvolt mindenfelé, egyedül ülni meg nem volt túl jó. Így végül mikor az Ádám is megunta, elindultunk Birkába. Ahhoz képest, hogy azt beszéltük, hogy csak zárásig leszünk, hogy másnap a koncert meg majd egész éjszaka… Végül már majdnem elment az utsó éjszakai 72-es is, mire a többiek lejöttek. Mivel már eléggé untam magam, nagyon gondolkoztam, hogy lelépek. Persze mikor már épp indultam volna, 1:47-kor betoppantak a többiek. Persze ismét sokan lettünk, a múltkori patkányok is ott voltak, még az is, amelyik múltkor az Andi telefonját behúzta. Az este a továbbiakban ugyanúgy zajlott, mint Kobiban. Szar dolog egyedül ülni, mikor mindenki szarik rád. Hát hajnalig ez volt. Aztán eltűnt a többség, és végül eljutottam odáig, hogy beszélgetni kezdtünk az Andival. Utána kicsivel később, 6 óra tájékán az Andiék elindultak Érdre, a Bence vezette kombitrabiban hatan, és a Bence részeg volt. Hát mit ne mondjak, egész úton a buszon azon paráztam, hogy érjenek oda épségben. Hálisten nem lett semmi bajuk.
[régen aggódtam utoljára valakiért]

Kategóriák: Blog

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük