Vladimir Nabokov – Lolita

Prológus „Egy normális férfi, ha kezébe nyomják egy leányosztály csoportképét azzal, hogy mutasson rá a legbájosabbra, nem feltétlenül a nimfácskát fogja választani. Ahhoz művésznek kell lenni, őrültnek, akit hatalmába kerített a szégyen, a kétségbeesés és a melankólia, hogy az ember felismerje köztük a kis halálos démont. Ott áll… és a Bővebben……

Szerző: Jadeye | Közzétéve: telt el a közzététel óta

Pfff…

Szür, de Reál Is Egyedül fekszem az ágyamon, és a percek üresen peregnek. Valami zenét hallgatok. Inkább csak zajnak a háttérbe, hogy ne a csendet halljam. Kint sötétedik, és ezzel egyre hűvösebb lesz idebent is. Nem csak hogy Te nem vagy itt, hogy magamhoz öleljelek, de senki más sincs. És Bővebben……

Szerző: Jadeye | Közzétéve: telt el a közzététel óta