Mindennapi mocsok Azt hiszem, kezdem a legelején. Vasárnap, negyedikén családilag sikerült szerét ejteni némi ünneplésnek annak örömére, hogy másnap 25 éves lettem. Valahogy nem nagyon volt hangulatom az egészhez. Anyám részéről a rokonság még aznap felköszöntött. Más nem keresett vasárnap. Tatával beszéltem, hogy akár megihatnánk valamit, de antiszoc volt, így Bővebben……
A történelem időnként ismétli önmagát [Január 11., P] A péntek több szempontból alakult jól, és ez már nagyon nem ártott. Egyrészt visszakaptam végre a laptopom, másrészt estére beterveztünk egy kis kimozdulást Vivvel, megünnepelvén, hogy neki sikerült pár kemény vizsgája, én meg visszakaptam a laptopom. Így első dolgom volt munka után Bővebben……
Avagy pótoljuk a hiányzó bejegyzéseket – 2. rész (dec.24.-jan.02.) [December 24., V] A karácsony többi része most is úgy telt, mint eddig mindig. Valahogy nem volt kedvem egész nap lemenni, így nem is tettem meg, csak valamikor késő délután. Azokon kívül, akiket én hívtam fel, összesen a Nórika küldött nekem Bővebben……
Avagy pótoljuk a hiányzó bejegyzéseket – 1. rész (dec.22.-23.) [December 22, P] Átlagos pénteki nap volt, munka a szokásos mennyiségben, és valahogy nem nagyon volt karácsonyi hangulatom. Kicsit korábban értem be reggel, köszönhetően annak, hogy ugye nem otthon aludtam, és emiatt korábban indultam el otthonról. Mikor elmentünk ebédelni a kollegákkal, Bővebben……
Rengetegen csak azt akarják, hát baj, ha valaki nem? Szóval csütörtök (december 21)… Hát első körben az estém a Greenpeace-es karácsonyozással indult. Mondjuk ez évben korántsem volt olyan hangulata az egésznek, mint például múlt évben. A legtöbb ember csak benézett egy rövid időre, és mennie kellett. Ezért nem is értettem, Bővebben……
De megígértem a szerdai napról egy bejegyzést, íme… Hol is kezdjem…? „Drága kis Viv… Vágyaimnak tárgya, a bűnöm, a vétkem, a lelkem, drága kis Viv… Bevallom, féltem kimondani, hogy mi is történt, ezért volt, hogy letagadtam az egész történetet. Féltem, hogy ha azt mondom, hogy igaz, ami megtörtént, egyben el Bővebben……
Többen nyaggattak, hogy mi történt szombaton, így hát álljon most itt a szombati nap krónikája „A boldogságnak korántsem feltétele az, hogy minden lehetséges dolog azonnal megtörténjen. Sőt, a dolgok értékét pont az szabja meg, hogy mennyit kellett küzdenünk azért, hogy megkapjunk valamit. Minél nehezebb volt megszerezni, később annál nagyobb lesz Bővebben……
[Prológus] Azon péntekek egyike volt, amikor délutánra kellett mennem dolgozni. A buszon nem voltak annyian, mint általában, bár ez délután 2 előtt annyira nem is meglepő. Fülessel befelé igyekeztünk a belvárosba, ő némi informatikai ellátmányért sietett. A csukló előtti dupla ülésben tettük le magunkat, még volt ülőhely. A Sasadi útnál Bővebben……