Az üzenőfal-anomália

Prológus: Ez már régóta érett, de tegnapról mára már csordult, igaz közvetett módon, és nem amiatt, aki elindította a lavinát.

Az üzenőfal sokak szemében az, aminek rendeltetett: gyors üzenetküldési lehetőség az összes ismerősnek, ahová a közérdekű dolgokat pikk-pakk fel lehet tenni. Például találtam egy kutyát, aki várja a gazdiját, megtalál itt és itt. Ez teljesen belefér az üzenőfalba. Még talán az is, mikor mindenkit (hangsúlyozom a mindenkit) meghívok mondjuk valahova. Ezzel sincsen semmi gond. Ameddig a dolog mindenkinek szól az ismerőseim közül. Jó, rendben, az még belefér, ha mondjuk csak a felének szólna igazából, de körülményes dolog lenne kibogarászni, kiknek is kell elküldeni. Természetesen egyszer össze kell állítani egy listát, és ez megoldja, de ez mind idő.

Mások szemében viszont teljesen más mindez: online játszótér, óvoda, chatszoba, gumiszoba, bármi, ahol ezek a mások minden kis lélegzetvételüket megosztják azokkal is, akik erre egyáltalán nem kíváncsiak.

És ez már nem fér bele szerintem, amikor csak egy igen szűk rétegnek szóló üzenetekkel bombázom meg az üzenőfalat. Ha meg ez a szűk réteg mondjuk 30 ember a 754 ismerős közül, az meg már tényleg túlzás. Azon a 30 emberen kívül, főleg ha nekik szól, más szerintem nem is kíváncsi az ilyen üzenetekre. Persze amikor lassan valaki már a nemi életét is az iwiw üzenőfalon éli, egy idő után már az ember csak átfut az egészen, és nem foglalkozik vele. Pont, mint mikor valaki farkast kiált, aztán ugye nincs is farkas, majd mikor tényleg ott a farkas, már senki nem foglalkozik vele.

Tehát amikor egy feltünési viszketegségben szenvedő, önértékelési zavarral és bizonyítási kényszerrel megáldott illető privát csetelésnek használja az üzenőfalat, az már több, mint szánalmas. Az, hogy szinte minden kis részletet itt beszél meg az életéről, az arra vall, hogy ezt meg akarja mutatni a fennmaradó 724 ismerősének is. Nem mintha nem lenne egyszerűbb mindezt mondjuk msn-en megbeszélni… Dehogynem. Csakhogy akkor a többi ismerős nem látná, hogy neki milyen jó az élete… És úgy őszintén, akkor neki tényleg ilyen jó az élete? Ha ezt ennyire kell reklámozni, én bizony nem hiszem.

És aztán az ilyen csetelők miatt lassan már senki nem veszi komolyan az üzenőfalon megjelenő dolgokat, rengetegen egyáltalán nem is nézik, mások megfelelő kiegészítővel eleve el is rejtik az egészet. Innentől meg jöhet farkas, már senkit nem fog érdekelni, mert hitelét vesztette minden egyes üzenet azoknak köszönhetően, akik szánalmas életük minden pillanatát felírják – annak a szűk körnek szánva, és mindezzel a maradék, a többség előtt „vagizva”.

Komolyan próbáltam megérteni. Tényleg. Rá is kérdeztem, hogy minden rendben van-e, tudok-e segíteni valamiben, stb. És ő is tudta rögtön, hogy mire gondolok igazából, mert egyenesen visszakérdezett, hogy és mindezt most azért kérdezem, mert annyit ír az üzifalra? Tehát ő is tudja, sőt. Pont ez benne a lényeg. Nagyon is jól tudja… De egyértelmű választ nem tudott adni rá, hogy miért. Hebegett valamit, majd én lezártam a dolgot azzal, hogy inkább hagyjuk, mielőtt anyázásba megy át a dolog. Mondtam, hogy forduljon szakemberhez, ha gondjai vannak. Tényleg. Mert ha valóban gondja van, kap segítséget, és fel tudja dolgozni a problémáját. Utána nem láttam egy üzenetet se napokig tőle. De aztán kicsivel később már megint, csak már magasabb azóta az ingerküszöböm. Megkérdeztem másokat is, hogy mi erről a véleményük, és 75%-uk ugyanezzel jött, hogy ez már sok, minek kell annyit írkálni oda? Intézze el msn-en, nem kíváncsi rá senki…

Én azt hiszem, ez több, mint szánalmas, és szomorú. Ha emo lenne, aki épp be van fordulva, sima ügy lenne, de egy emo nem írja tele az üzenőfalat, ő inkább magában tartja, és ír egy dalt vagy egy verset, amit nem az üzenőfalra tesz ki…

És ha valakinek ennyire tökéletes és jó az élete, miért kell azt ennyire reklámozni? Kinek kell ezt mindenképp tudni, hogy más mennyire jól él? Ki az, akinek ezzel kell bizonyítani, és miért? Nem bocsátkoznék találgatásokba, de van pár tippem. És ha igazam van, akkor ennek az illetőnek tényleg nem ártana szakemberhez fordulnia, vagy csak szimplán visszafognia magát. Én már nem szólok neki többet, rájöttem, hogy nem érdemes. Ennek a sztorinak így ez lett a vége:

kapcs_torlese.PNG

Frissítés: a mai nap (2007.06.19.) úgy látszik, sikerült azt is megérni, hogy egy másik, szintén jellemzően az üzenőfalon csetelő ismerősöm törölt az ismerősei közül. Nem is rá gondoltam első körben, de ha már így magára vette, akkor úgy tűnik, igazam volt vele kapcsolatban is. Én csak azt vettem észre, hogy egy ismerőssel kevesebb van, és mivel az iwiw arról nem küld rendszerüzenetet, ha valaki töröl az ismerősei közül, így tettem egy próbát, és rákerestem az ismerőseim közt pár illetőre, így hamar meglett, ki a ludas. Mennyire szánalmas… Más egyéb hozzáfűznivaló nem is hiszem, hogy szükséges lenne. Gratulálok.


3 hozzászólás

Silme · 2007.06.16. – 14:15

De ha csak kizárod a feladót, akkor nem látsz több üzenetet tőle… van egy olyan gomb is 🙂 Pár embert már én is szabotáltam ily módon, mert ez kevéséb drasztikus, mint a kapcsolat törlése 🙂 Amúgy én is kitettelek blogrollban 🙂

Mona · 2007.07.15. – 16:28

Teljes mértékben egyet érrtek azzal, aki így nyíltan elmondta a véleményét! Már-már undorító, amit néha ott olvasni lehet! Többek között ezért sem nézem az üzenőfalat, mert 1-2 ember magánéletén kívül szinte semmi sincs kint! Totális feltünési viszketegségben élő emberek összekeverik a szezont a fazonnal! Az üzenőfal tönkretevése és a Caps Lock téves használata már az iwiw nyitó lapjának látványát is tönkreteszi! Annyit szeretnék kérni, hogy vki, aki úgy érzi,ez a probléma valamilyen szinten orvosolható, szóljon, mert szívesen kipróbálnám!!
Köszönöm, Mona

Sipos Veronika · 2007.07.17. – 22:49

Kedves Jadeye!

Elolvastam a fentieket, es nagyreszt igazad van. Sem korlevelet, sem uzenofalat a fenti okokbol nem nagyon bongeszem, mert rendszerint felidegesitem magam azokon az embereken akik egy szuk kornek irnak, megis nekem latnom kell. En csak most kezdtem el hasznalni az uzenofalat, illetve a koremailt. Szeretnem leszogezni, hogy ellentetben azzal, amit fent irtal, es nagyreszt igazad van, en nem azert „nepszerusitem” ezen forumok kozott a blogomat, mert nem eleg nezett, vagy mert „feltunesi viszketegsegben szenvedek”, vagy „valami lelki gondom van egy igy nyilvanulok meg, hanem azert mert a verseim, novellaim vannak rajta, megspekelve egy kis „énnel” aki vagyok, de ha valaha olvastad a blogom, akkor láthatod, hogy a hangsúly a verseken és novellákon, könyvajánlásokon van, nem az én egomon. Azért szerintem disztkréten havi egyszer használom ezen forumokat, hogy nem zaklatásképp, de felhívásként, hogy frissült a blogom új költeménnyel, eljuttassam az emberekhez a költői énem. Mert ha ismerik is a blogom, feledésbe merül egy idő után ebben a rohanó világban. Viszont egy kis felhívás havi egyszer szerintem belefér. Persze , akit érdekel megnézi, akit eddig nem, azt ezútán sem feltétlenül fogja. De szeretném, ha megismernék az emberek a bennem rejlő költőt, mert sosem tudhatod egy egy verseddel egy embernek éppen mennyit adsz. Köszönöm, hogy megírtad a véleményed, azon emberek akiről szól valószínűleg nem fogják érteni, és „utálni” fognak, de azok, mint én(és úgy érzem nem tartozom közéjük” vettem a lapot, és igazad van vagy privi vagy üzenőfal:) Sokszor puszillak Ronimaci

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük