…avagy mit tegyünk, ha a kiszemelt pasi/csaj összejött mással?
Igazából eredetileg 10 tipp lett volna a cím. De jobban belegondolva, még igazából 5 tippem sincs. Lehet ilyenkor egyáltalán bármi forgatókönyvet alkalmazni? Nem hiszem. Embere és helyzete válogatja. Persze vannak a szokásos közhelyek, amikből most egyet sem sorolnék fel.
A legnehezebb talán az egész akkor, ha amúgy jó barátságból alakul át az érzés az egyik fél részéről valami mélyebb dologgá. Ilyenkor a „nevető harmadik” erőteljesen megnehezíti a helyzetet. Persze ha nem jelent annyit az egész barátság, hogy ezen felül tudjunk emelkedni, akkor nem érdekes az egész, hiszen sutba lehet dobni a kapcsolatot. Ugyanakkor az meg milyen barátság volt már mégis, nem igaz?
És milyen nehéz benyelni a békát akkor, ha a mélyebb érzés mellett tényleg sokat jelent az illető… Pláne megtenni mindezt felemelt fővel, és őszintén tudni örülni annak, hogy a másik fél (talán) boldog. A kisördög némi irigykedés képében azért akárhogy is, de ott settenkedik a háttérben.
De talán akkor szeretjük igazán a másikat, ha el tudjuk engedni. Talán akkor vagyunk igazán „királyak”.
Te engedtél el már valakit?
1 hozzászólás
x · 2008.09.29. – 14:35
Nincs két ugyanolyan, sőt hasonló történet sem, mert minden egyes résztvevő máshogy érez, ki felszínesebben, ki mélyebben.
Még fősulin éreztem ennyire egyik csoporttársam iránt, akivel nem sikerült előbbre jutnom egy esetleges párkapcsolati viszony felé. Nem tudtam rá igazán barátként tekinteni mert többet szerettem volna tőle.
…és aztán jött a fordulat. Szobatársam, s „jó barátom” kikérte a véleményemet egy lánnyal kapcsolatban, a baj csak az volt, hogy ez a lány ugyanaz a személy volt aki annyira tetszett nekem, akire annyira vágytam. Próbáltam baráti higgadtsággal kezelni a helyzetet, míg egyik este szobatársam arcán kitörő mosollyal ront be a koliszobába és közli, hogy lefeküdt a lánnyal. Ezt már nem bírtam annyira feldolgozni, szóval nekivágtam az éjszakának szakadó hóesésben egy szál pulóverben, hol sétálva, hol futva távolodtam el a kollégáim mocskos börtönéből… mindegy volt merre, csak minél messzebb. Két nappal rá hirtelen leestem a lábamról, belázasodtam, éjjel a mosdóban összeestem, szövődményes tüdőgyulladás és Ő bent marad velem, csak, hogy ápolhasson…